05.2. MIHEZ NEM SZÜKSÉGES ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY?
Átvéve : 2017.01.19
Utolsó frissítés: 2016. július 16. szombat, 11:00
Korábban azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kérnünk vagy csak bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől már ismét csak két kategória van: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Mégsem egyszerű felkutatni, hogy milyen hatósági közreműködés kötelező az építkezéshez, mivel léteznek településképi bejelentéshez kötött tevékenységek is. A engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a lakóépületek döntő többségének megépítését megelőzően már csak az ún. egyszerű bejelentést kell megtenni.
1.
Az engedélyköteles tevékenységek listája 2008-ig
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még csak arra vonatkozóan találtunk listát, hogy melyek nem voltak engedélyköteles tevékenységek. Mindazokat az építési tevékenységeket, amelyeket nem találhattunk a felsorolásban – és egyéb jogszabályban sem – építésügyi hatósági engedéllyel lehetett végezni. Ehhez képest a 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) a korábbi kettő helyet már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. A 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) már konkrétan rögzítette, hogy mihez kell és mihez nem kell építési engedély, és mi bejelentéshez kötött.
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az építési engedélyhez kötött építési munkák körét. Ilyen rendelkezés a 2007. évi Eljárási kódexben már nem volt, ezért kérdésessé vált, hogy azok az önkormányzati rendeletek, amelyek más építési munkát is építési engedélyhez kötöttek, hatályban maradhatnak-e, illetve a képviselőtestület szigoríthat-e az Eljárási kódex listáján.
2.
2009. október és 2012. december közötti időszak szabályai
2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál és egyszerűsített építési engedélyezésre (az egyszerűsített eljárásból 15 és 30 napos ügyintézési határidejű volt). 2010. május 28-át követően ismét jelentősen módosult a jogszabályi lista.
A 2009. évi Eljárási kódex 1. számú melléklete sorolta fel
- a normál építési engedélyhez (I. oszlop),
- az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) és
- a bejelentéshez kötött (IV. oszlop) tevékenységeket, valamint
- azokat a tevékenységeket, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges (V. oszlop).
3.
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2013. január 1-jétől
2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolja fel (hasonló módon, mint a 2008. év előtti szabályozás). Ha valamennyi – sajátos építményfajtát nem érintő – építési tevékenységet nézzük, a 2 kategória inkább 5, hiszen ide sorolható:
a) Építési (és bontási) engedélyhez kötött tevékenységek;
b) Bontási tudomásulvételhez kötött tevékenységek;
c) Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek;
d) Építési (és bontási) engedély vagy bontás tudomásulvétele nélkül végezhető tevékenységek;
e) Nyilvántartott műemléki értéket, műemlék épületet és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő építési tevékenységek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységekkel is találkozhatunk.
Az építési tevékenység fogalma az Építésijog.hu Fogalomtárában ide kattintvamegismerhető.
A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető tevékenységek:
|
1. |
Építési engedéllyel építhető építmény átalakítása[1], felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell |
|
2. |
Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. |
|
3. |
Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. |
|
4. |
Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. |
|
5. |
Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell |
|
6. |
Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. |
|
7. |
Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2alapterületet (a 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével) |
|
8. |
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot [3]. |
|
9. |
Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg |
|
10. |
Temető területén: |
|
11. |
Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. |
|
12. |
Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. |
|
13. |
Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése[4]. |
|
14. |
Megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló[5] |
|
15. |
Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg |
|
16. |
Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg |
|
17. |
A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. |
|
18. |
A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. |
|
19. |
A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása. |
|
20. |
Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. |
|
21. |
Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. |
|
22. |
Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. |
|
23. |
Napenergia-kollektor[7], szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit |
|
24. |
Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló[8], sorompó, árnyékoló elhelyezése. |
|
25. |
Telken belüli közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy építése. |
|
26. |
Telken belüli geodéziai építmény építése. |
|
27. |
Utasváró fülke építése. |
|
28. |
Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. |
|
29. |
Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése. |
|
30. |
Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg (figyelemmel a 7. és a 14. e) pontra) [9]. |
|
31. |
|
|
32. |
Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése. |
|
33. |
A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. |
|
34. |
Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény létesítése[11]. |
Fontos:
a) Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!
b) A helyi önkormányzati rendeletében felsorolt és bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek esetében a településképi bejelentési eljárást le kell folytatni! [314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 23. § (1) bek., 24. § (1) bek.]
c) Műemlékek esetében örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek is léteznek
d) Sajátos építményfajták tekintetében be kell tartani a vonatkozóan speciális jogszabályi rendelkezéseket is!
e) Az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére, illetőleg annak hatósági kontrolljára sajátos szabályok vonatkoznak (lásd: 04.2.2. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése)
4.
Kell-e építési engedély a galéria létesítéséhez?
Építési engedély akkor nem kell a galéria kialakításához, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) változatlan formában újjáépíteni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 1. pont].
Tehát az átlagos galéria építéshez - amely abból áll, hogy a tartószerkezeti falhoz csavarokkal rögzítik a galéria gerendáit, vagy éppen csak a fal mellé állítják a támasztékokat -, nincs szükség építési engedélyre.
Amennyiben a tartószerkezeti falat átütjük, és abban helyezzük el a galéria gerendáit, akkor az akár építési engedélyhez kötött tevékenységnek is minősülhet.
Az Építésijog.hu Fogalomtárában az alábbi kérdésekre is megtalálja a választ:
- A galéria jogszabályi fogalma
- Milyen előírásokat kell betartani a galéria létesítése során?
- Milyen esetekben lehet probléma a galéria kialakításából?
- Mi a következménye annak, ha szabálytalan a galéria?
5.
Kapcsolódó kérdések:
Mikor lehet eltérni az építési engedélytől?
Kerítés építéséhez kell-e építési engedély?
Kell-e engedélyt kérni a homlokzati klímaberendezések elhelyezésére?
Az építőipari állványozási tevékenység építési engedélyhez között tevékenységnek minősül-e?
A választ lásd a Fogalomtárban: Állvány, állványzat, állvány jellegű építmény
A 2016. január 1. napjától alkalmazandó előírásokról itt tájékozódhat: Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?
[1] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 17. pontja emelte be az átalakítást is, mint engedély nélkül végezhető tevékenységet. Elméletileg 2013. január 1. és 2013. március 9. között az átalakítási munkálatok engedélyköteles tevékenységnek minősültek. Ugyanezen jogszabály az építési engedélykötelessé váló építési tevékenységgel érintett épület távolságát is csökkentette 50-ről 10 méterre.
[2] A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakítását 2015. március 12. napjáig építési engedélyhez kötött tevékenység volt (lásd: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 18. § (12) bek. b) pont).
[3] 2016. január 1. napjától a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény átalakítása és felújítása is engedély nélkül elvégezhető, nem csak a megépítése vagy bővítése (lásd: 441/2015. (XII. 28.) Korm. rend. 180. § 15. pont).
[4] A 13. pontban 2015. március 5-i hatállyal pontosították a szöveget, amelynek megfelelően a 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozatot kell csatolni, és a műszaki specifikáció nem elegendő (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet 2. pont).
[5] A jogszabályalkotó az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg 2015. március 5. napjától kapcsán, a nettó 20 m2 alapterületnél kisebb kereskedelmi és az ideiglenes rendezvényeken megjelenő állvány jellegű építmények (pl. színpad, lelátó) esetében mérethatárhoz kötötte az engedély nélkül megvalósítható építményeket (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet 1. pont).
[6] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdés 29. pontja 2014. március 15-i hatállyal szigorította az ideiglenes rendezvényépületek létesítésének előírásait. Egyértelművé vált, hogy csak 180 napig fennálló és csak tömegtartózkodásra nem szolgáló építmények esetében lehet szó arról, hogy építési engedély nélkül állítsák fel.
[7] A napenergia-kollektor elhelyezése a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 18. pontja alapján 2013. március 9-étől már nem engedélyköteles tevékenység. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet V.25. pontja alapján egyébként a napenergia-kollektor létesítése 2012. december 31-ig engedély (és bejelentés) nélkül végezhető tevékenység volt. A napelem elhelyezése ugyanebben a pontban még szerepelt, de a jelenlegi jogszabályban már nem.
[8] A 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 19. pontja szerint 2013. március 9-étől már nem mindenféle tároló építhető építési engedély nélkül, kizárólag a szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő-tároló.
[9] Az új OTSZ hatálybalépésével egyidejűleg - 2015. március 5. napjától - az állvány jellegű építménynek tekinthető, magasles építmény építése (lásd: 300/2014. (XII. 5.) Korm. rend. 19. §, 12. melléklet).
[10] 2013. október 14. napjáig építési engedély nélkül végezhető tevékenység volt az elektronikus hírközlési építmény:
a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy
b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó rendelkezést a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja helyezte hatályon kívül.
[11] A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 9. §-a rögzítette ezt az új, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységi csoportot.
forrásom a
